Bán Tibor
1963-ban született Kecskeméten. Mesterei Bozsó János (Munkácsy-díjas) és G. Móricz Róbert festőművészek. Faszobrászatot is tanult. Bán Tibor az Alföld festője, a rónák szerelmese. A rónán legelésző gulyák, dobogva vágtázó mének, az ostorpattogások, a csikósok kurjantásai, az elemi erővel tomboló fergeteg, a nádasok, az ezerarcú Alföld megannyi bizonyítéka ennek.
A színekkel való mesteri bánni tudás mellett Bán Tibor erőssége kiváló kompozíciós képessége. A háttér szinte sohasem homogén, ég és föld szervesen összefügg, egymást erősítő egység. A képi világ merő dinamizmus, de a nagyszerű szerkesztés a részeket egyensúlyba helyezi.
Bán Tibor a színekben gazdag langymeleg őszt és a nyugalom csendjébe alámerült téli világot festi. Festészetében kiemelt jelentősége van a fénynek. A napfény olykor valósággal betör a képek mezejébe, elönti és átszínezi a tájakat.
Bán Tibor realista festészete romantikus elemekkel tarkított. A tájképfestést érzi legközelebb magához, de portréi, életképei hasonlóképpen festőiek és kifejezők. Ecsetkezelése finom, már-már bravúros.
Kedvencei Munkácsy Mihály, Pál László, Mészöly Géza és a németalföldi festők. Ezek az alkotók és műveik inspirálták művészetének megformálásában. Bán Tibor hobbijai a természetjárás, a horgászat és a galambászat. Képeiről sugárzik az állatvilág és a természet szeretete. Kedvenc évszakai az ősz és a tél.
Mentora és kezdeti biztatója Bozsó János, majd később G. Móricz Róbert osztrák születésű festőművészek.
Festményei Ausztria, Németország, a volt Jugoszlávián kívül Japánba is eljutottak. Rendszeresen részt vesz alkotótáborok munkájában.
Kiállításai:
1986 óta több alkalommal Budapesten
1994. Debrecen
1998. Pécs
1999. Szeged
2000. Kiskunfélegyháza
2001. Cegléd
2002. Pilisvörösvár
2003. Hatvan
2004. Esztergom, Székesfehérvár
2005. Győr, Vác
2006. Tata, Eger, Szabadszállás