Hírlevél
Réti Mátyás
1922-ben született Tiszadobon. A hadifogság után előbb Papp Gyula nagymarosi szabadiskolájában, majd 1948-tól a Derkovits kollégiumban kezdte meg művészeti tanulmányait. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1948 és 1953 között Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula voltak a mesterei. Huszonkét évig Csepelen dolgozott rajztanárként.1959-ben az Ernst Múzeumban rendezett művészpedagógusok kiállításán a Fővárosi Tanács II. díját nyerte, 1974-ben a Szocialista Kultúráért díjat kapta.
Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban és a szomszédos országokban járt tanulmányúton.
A Budapesti Pedagógusok Képzőművész Stúdiójának alapítója, 1953-63 között tagja.
Táj- és városképei, bensőséges figurális kompozíciói, karakteres portréi, állatábrázolásai az alföldi iskola hagyományainak folytatásáról tanúskodnak. Általában a paraszti élet, a falu és a környező táj adja számára a művészi élményanyagot. Reális látásmódról tanúskodnak portréi, a természethez szorosan kötődő tájképei, a látványhoz fűződő kompozíciói. Tájképeire a sötét és világos színek ellentéte jellemző, képei erőteljes színekkel, tónusváltásokkal készülnek, olykor az alföldi festők sajátos arculatát fedezhetjük fel bennük. Általában lírai hangvétel jellemző rá. Friss gouache vázlatai a nagy képek ígéreteit rejtik magukban. Linó- és fametszéssel is foglalkozott, Dózsa grafikai sorozata külön említést érdemel.
2002-ben hunyt el.